Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Történelem
Bekezdések

Történelem

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település mai területe már évezredekkel ezelőtt is lakott volt. Kerültek elő leletek a csiszolt kőkorból ( i.e. 3000), a bronzkorból ( i.e. 800-ig), valamint a római korból is. Az Árpád-kori település 2004-ben ünnepelte 800 éves fennállását.

Világháborús emlékmű Kopjafa a templom előtt

A "Rába-földnek" nevezett területet II. Endre király adományozta Puk Tamás comesnek, derül ki egy 1204-ben keletkezett oklevélből. Harminc évvel később, mint "terra Raba alias Zent Mihal" említik.

A török hódoltság idején Győr visszafoglalásának emlékére 1598-ban a Nádasdy grófok emlékoszlopot emeltettek, az Istendomb néven ismeretes, a községtől 3 km-re lévő területen. 1609-ben elfoglalta a török, a lakosság 1627-ben Tobak Zaban Ibrahim zaklatása elől menekült el. Ekkor protestáns temploma és lelkésze volt településnek.

A XVII. Században a Nádasdyék birtoka, majd Nádasdy Ferenc halála után visszaszállt az Eszterházy hercegek kapuvári uradalmához. A település megszenvedte a Habsburg hatalmat is.

1859-ben tűzvész pusztított a faluban. Mint folyó partján lévő településnek gyakran kellett szembenézni az áradásokkal, és azt követően a károkkal. 1885-ös évi 15. törvénycikk végre elrendelte az általános szabályozást államköltségen. 163 község és város határát szabályozták, 215 ezer hold földterületen. Először fahidat építettek, majd az egyre növekvő forgalom szükségesség tette egy korszerű, erős vasbeton híd építését, ami 1924-25-ben meg is történt.

A két világháború sok áldozatot követelt a településtől. Az ötvenes évektől termelőszövetkezetben folyt a gazdálkodás, a rendszerváltás után ismét a magángazdálkodás az uralkodó. 1963-ban a Marcal és a Rába áradása okozott problémát. A hirtelen olvadás miatt a folyók megduzzadtak, a töltések tetejét mosta a víz. Koroncó és Gyirmót között bontották meg a töltést, így a víz a marcal-zúgba tódult vissza. A víz egy óra alatt elérte a települést. A lakosokat kitelepítették, a tömésházak összedöltek. A szövetkezetesítés a településen is megtörtént. A szomszédos településekkel (Rábacsécsény, Kisbabot, Mérges) egyesítették a szövetkezetet 1972-ben "Béke Mg. Tsz." néven. A község 1972-től 1989-ig a szomszédos Rábacsécsénnyel volt egyesítve, Rábaújfalu néven. 1983-ban bezárták az iskolát és a könyvtárat, amelyet 1992-ben nyitottak meg ismét az óvodával együtt. A lakosság nagyobb része római katolikus, kis része evangélikus.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930